A Császártöltési Erdészet kezelésében álló Nyulas erdőtömb különleges természeti értékei közé tartoznak a vízhez kötődő kétéltűfajok és a szárazabb, nyílt gyepeken élő fokozottan védett növényfajok. A KEFAG Zrt. erdészei mindennapi munkájuk során kiemelt figyelmet fordítanak e fajok megőrzésére és élőhelyeik fenntartására.
Mocsári béka – a tavasz kék színfoltja
A mocsári béka (Rana arvalis) a valódibéka-félék családjába tartozik, és hazánkban főként nedves, mélyfekvésű területeken fordul elő. A Nyulas erdőtömbben egy erdőfelújításra kijelölt, vízállásos terület bizonyult különösen értékesnek a faj szaporodása szempontjából. A területen rendszeresen megjelenő állóvizek ideális körülményeket biztosítottak a szaporodáshoz nélkülözhetetlen gyülekezőhelyek kialakulásához.
Az erdészet a természetvédelmi őrszolgálattal együttműködve lehatárolta a kétéltűek számára fontos élőhelyet, és az erdészeti hatóságnál sikeresen kezdeményezte a terület „terméketlenné” nyilvánítását. Ennek eredményeként hosszú távon biztosítottá vált a mocsári békák szaporodóhelyének fennmaradása.
A mocsári béka kora tavasszal, rendszerint márciusban szaporodik. A hímek égszínkék nászruhát öltenek, és a sekély vízben gyülekezve halk, pukkanó hangokat hallatnak. A nőstényekre gyorsan rávetik magukat, majd gömbölyű petecsomóikat a sekély víz fenekére tapasztják. Az ebihalak május végére alakulnak át apró békákká. A feltűnő kék szín valószínűleg nem a hímek rátermettségét, hanem az egymás közötti felismerést segíti a tömeges szaporodási gyülekezetekben.
Pókbangó – különleges orchidea a gyepben
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park
A Nyulas erdőtömb keleti peremének másik figyelemre méltó természeti értéke a fokozottan védett pókbangó (Ophrys sphegodes), amelynek itt stabil, több száz egyedet számláló populációja él. A növény állományának megőrzése érdekében az erdészet a természetvédelmi szakemberekkel közösen rendszeres cserjeirtást végez, ezzel megelőzve az élőhely záródását és a pókbangó kiszorulását.
Az orchideák között is különleges helyet foglalnak el a bangók (Ophrys spp.), amelyek beporzási stratégiája rendkívül egyedi. A bangóvirágok nem termelnek nektárt, így más módon kell magukhoz csalogatniuk beporzóikat. Ebben kulcsszerepet játszik a virág mézajka – egy feltűnő, szőrös, színes és gyakran mintázott sziromrész, amely a nőstény rovarok megjelenését utánozza.
A bangókat hártyásszárnyú rovarok – főként méhek és darazsak – porozzák be. A virág nemcsak látványában, hanem az általa kibocsátott illatanyagok révén is a nőstényeket utánozza. A hím rovarokat így megtéveszti: párzási kísérletet tesznek a virággal, és közben véletlenül beporozzák azt. Az átverés azonban nem tarthat sokáig – a hímek rendszerint 2-3 virág meglátogatása után rájönnek a csalásra, és elkerülik az adott növény egyedeit.
A pókbangó hazánkban általában május első felében virágzik. Bár közelről igen mutatós, a fű között könnyen elrejtőzik, ezért nem egyszerű észrevenni – és éppen ezért könnyű is kitaposni. A domború mézajak a faj névadó jellegzetessége: alakja egy kövér pók potrohára emlékeztet, amelyen gyakran H vagy X alakú világos mintázat látható. A faj természetvédelmi értéke 100 000 Ft, ami jól jelzi a megőrzésének fontosságát.
A Nyulas erdőtömb élőhelykezelése tehát példaértékűen ötvözi az erdőgazdálkodás és természetvédelem szempontjait. Az ilyen területeken végzett tudatos, fajspecifikus beavatkozások biztosítják, hogy a jövő generációi is megcsodálhassák a mocsári béka tavaszi kék színjátékát és a pókbangó rejtett szépségét.