Ahogyan azt már korábban megírtuk, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Császártöltési Erdészete „Síkvidék klímabarát állami erdőgazdálkodója” kategóriában kiemelt díjazásban részesült. A társaság szakemberei a díjazott pályamunkában a természetközeli erdőfelújítási módszerek gyakorlati alkalmazását mutatták be, különös figyelmet fordítva a termőhelyi sajátosságokra és a fenntartható gazdálkodás elveire. Ebben a cikkben ezekről számolunk be.
A projekt – „Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások” – keretében három különböző erdőrészletben hajtottak végre fafajcserés erdőszerkezet átalakítást. A láptalajokon végzett munkák során különösen fontos szempont volt a beavatkozások minimalizálása, mivel a vízborítás megszűnése után meginduló kotusodási folyamat jelentős szervesanyag-veszteséggel járhat. A KEFAG Zrt. szakemberei ezt úgy előzték meg, hogy a nemesnyárasok letermelése után a visszamaradt tuskókat tuskómaróval aprították fel. Így a talajt mélyrehatóan nem bolygatták meg, megőrizve ezzel a a talaj tápanyagkészletét.
A tuskómarást követően – az őszi erdősítési időszakban – pásztamaró géppel készítették elő a csemeték helyét, ennek eredményeként pedig egy virágföldszerű, laza szerkezetű, kiváló minőségű talaj jött létre. Az ültetéshez saját erőgépet és ERTI csemeteültető gépet alkalmaztak. A fafajösszetételt a termőhelyi viszonyoknak megfelelően alakították ki: a mélyfekvésű, időszakosan vízborított területeken mézgás égert telepítettek, míg a magasabban fekvő részeken kocsányos tölgyet ültettek vénic-szillel kiegészítve.
Kiemelt természetvédelmi szempont volt, hogy a talajelőkészítés során a pásztákon kívüli területek érintetlenek maradjanak. Ezek a háborítatlan sávok természetes magbankként funkcionálnak, elősegítve a lágyszárú növényzet mielőbbi visszatelepülését. Emellett a területen korábban is megtalálható, őshonos, potenciálisan magszóró faegyedeket – például magyar kőrist és nagylevelű hársat – visszahagyták, aminek köszönhetően azok környezetében jelentős természetes újulat alakult ki. Ez is igazolja, hogy a természetes felújulás fontos eleme a természetközeli gazdálkodásnak.
A munkavégzést a víz jelenléte jelentős mértékben befolyásolja: sok esetben mindössze néhány nap áll rendelkezésre az őszi csapadékos időszak előtt, amikor a területek még géppel járhatók. Ezután hosszú ideig megközelíthetetlenné válnak.
A fenntartási munkák során a kollégák továbbra is természetközeli módszereket alkalmaznak. A sorközökben nem végeznek tárcsázást vagy kapálást – helyette nyáron, a víz visszahúzódása után egyszeri kaszálással segítik a csemeték fejlődését. A társaság szakembereinek tapasztalatai szerint az ültetett fafajok jól viselik a lágyszárú konkurenciát, és ezzel párhuzamosan értékes lágyszárú vegetáció – például nádi boglárka, lápi csalán, zsombéksás, mocsári tőzegpáfrány – is zavartalanul fejlődik. A 2024-es évben például nem is volt szükség kaszálásra, mivel a részben takart csemeték jobban bírták a nyári napfényt, mint a teljesen kitett példányok, amelyek levelei megperzselődtek.
A természetközeli szemlélet nemcsak az új erdők telepítésére, hanem az idősebb állományok kezelésére is kiterjed. A szakemberek célzott beavatkozásokkal segítik elő az őshonos fafajok megmaradását, miközben visszaszorítják az idegenhonos és inváziós fajokat. A kerületvezető erdészek fokozatos, kíméletes eljárásokkal alakítják át a tájidegen fajokkal borított állományokat olyan erdőkké, ahol a helyi viszonyokhoz jól alkalmazkodó, őshonos fafajok dominálnak.
A természetközeli erdőfelújítás célja az erdők természetes dinamikájának és ökológiai folyamatainak fenntartása vagy helyreállítása az emberi beavatkozás minimális szinten tartásával. Ennek része a természetes felújulás támogatása, a fajgazdagság növelése, a holtfa tudatos fenntartása a területeken. Mindezek összessége hozzájárul az erdők természetes megújulásához.
A KEFAG Zrt. kiemelt díjazású pályamunkája jól példázza, hogy a természetközeli erdőgazdálkodás nemcsak ökológiai, hanem gazdasági és szakmai szempontból is eredményes irány lehet a jövő klímareziliens erdőinek létrehozásában.